Könnycsepp
Szemedbe nézek, nyugodt, tiszta,
csak egy kép zavarja.
Előtted állok, szemedben lángok,
magamat látom.
Nézel engem, nézem magam,
lángok marják agyam.
Gyorsan égek, mint a gyertya.
Miközben téged nézlek,
szembe veled lassan égek.
Hamu lettem, szétszórsz engem.
Nincsen testem.
Szállok a széllel,
könnyen, mint a madár,
rám végül szemed tava vár.
Leszállok rá, fodrot verve,
kicsordul a tó egy cseppje.
Végigfolyik arcodon,
majd megáll az ajkadon.
Magadba szívod, emlékem elrakod,
szemedben újra fény ragyog.
Válladon egy kismadár,
soha ne szálljon már.
Legyen boldog veled,
s én mindig fogom majd a kezed.