Lebegnék
Lebegnék az éjben, a felkelő Holdon át, a sötéten hömpölygő Duna felett, üresen mozgó járdákon át,alszanak már a zebrák, lassan villognak a lámpák.
Csak én sietek hozzád, kihalt utcákon át, lebegek a házak között, szellemként kereslek téged.
Egy sötét ablakon surranok be hozzád, nem is veszed észre, úgy lebeglek körbe, mint egy eltévedt éjjeli lepke.
©2015
gamanzsuzsa.com