Tűz jöjj velem!
Tűz jöjj velem!
Induljunk pusztító utunkra!
Addig tartson, míg lelkemben
ki nem alszik a szikra.
Húsommal táplálom a lángokat,
szikrázó testem démonként tör magának utat.
Sebesen száguldó üstökösként
kinyitok kapukat.
Átjárók nyílnak meg,
Vándorok átjönnek,
őrült táncot járnak a lángnyelvek.
Felperzselt tájak, üszkös testek,
a hamu mindent ellep.
Ezt hagyom hátra, és izzó csontomat,
míg a szikra újra lángra kap.